Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint ha egy beruházó úgy dönt, hogy Magyarországra telepíti egy üzemét, akkor a hazai jogszabályi környezet ismeretében teszi ezt meg. Vagyis azért jön ide, mert az itteni „játékszabályok szerint akar játszani”. A szakértő úgy látja, az előírások betartása mellett nem kell tartani attól, hogy az üzem elszennyezné az ivóvízkészleteket.
Az elmúlt hetekben a magyar közélet érdeklődésének középpontjába került a cívisváros. Ugyanis a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű kínai cég a valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben. A beruházás ellen a helyiek hevesen tiltakoznak, az ügyre emellett rögtön ráugrott a baloldali is. A beruházással kapcsolatban közmeghallgatást is tartottak, ez azonban botrányba fulladt. A tiltakozók – elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva – erőteljes nemtetszésüket fejezték ki az akkumulátorgyár ellen.
Lapunk az ügyben megkeresett egy szakértőt, szerettük volna megtudni, mégis mi az igazság a gyárral kapcsolatban.
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója az akkumulátorgyár lehetséges környezeti hatásairól, a keletkező oldószerek és hulladékok feldolgozásának lehetőségéről, valamint beruházás vízkészletre gyakorolt hatásairól is beszélt.
A szakértő emlékeztetett: minden ipari létesítmény veszélyes üzem, azért vannak a jogszabályi előírások, hogy minimalizálják a balesetek és a határértéket meghaladó környezetkárosodás kockázatát. Az európai uniós és hazai előírások garantálják, hogy a Magyarországra települő beruházások a lehető legkisebb biztonsági kockázatot jelentsék az itt élők számára.
Litkei Máté leszögezte, ha egy beruházó úgy dönt, hogy Magyarországra telepíti egy üzemét, akkor a hazai jogszabályi környezet ismeretében teszi ezt meg,
vagyis azért jön ide, mert az itteni „játékszabályok szerint akar játszani”.
Hozzátette: „Minden olyan állítás, amely szerint a felépülő új üzemek vezetői a jövőben biztosan meg fogják szegni a rájuk vonatkozó előírásokat, vagy hogy a hatóságok szemet hunynának ezek felett, csupán rosszindulatú feltételezések.”
„Pont a korábban megvalósult hasonló beruházások világítanak rá, hogy nem csak az üzemekre vonatkozó jogszabályi előírások és a hatóságok tevékenysége garantálja a biztonságot, de sok esetben az országos és helyi civil szervezetek és a média is folyamatosan figyelemmel kísérik az üzemek működését. Ha valaki súlyos környezetvédelmi hibát vét, azt nem lehet leplezni” – szögezte le kérdésünkre a Klímapolitikai Intézet igazgatója.
Litkei Máté elmondta, hogy a legtöbb ipari létesítménynek a környezethasználati engedélye tartalmaz bizonyos engedélyezett kibocsátást, aminek az az oka, hogy a legtöbb szennyező anyag bizonyos koncentráció alatt
nem okoz humánegészségügyi kockázatot vagy komoly környezeti kárt.
„Vagyis a meghatározott externális határértékek betartása esetén a vizsgálat alapján összeségében nem rontja az ott élők egészségét, a környezet állapotát és a lakosság életkörülményeit” – fogalmazott. A szakértő emlékeztetett, hogy például egy pékség is jár szaghatással, zajhatással, még sem kérdezzük meg, hogy szükséges-e kenyeret sütni.
Litkei elmondta, hogy ehhez hasonlóan társadalmilag elfogadottak az autógyárak, elektronikai termékeket gyártó üzemek, pedig mindegyik jár valamilyen fokú környezetkárosítással. Hozzátette, ha mérlegre tesszük az előnyöket és a hátrányokat, például szembe állítjuk az okozott környezetkárosítást az üzem számára előírt fatelepítéssel, az úthálózat felújításával, bővítésével, a plusz adóbevételek által lehetővé váló infrastrukturális beruházásokkal, az újonnan létrejövő munkahelyekkel, az ingatlan állomány értéknövekményével stb.,
A szakértő szerint érdemes leszögezni, hogy a debreceni akkumulátor gyár rendes üzemelése során nem kell azzal számolni, hogy mérgező vegyületek, nehézfémek vagy egyéb súlyosan szennyező anyagok kerülnek majd a levegőbe, természetes vizekbe vagy talajba. Ilyen értelemben az üzem zárt rendszert alkot. „A gyár a déli ipari parkban épül fel, így a lakosságot érő zajártalom nem várható, de értelemszerűen minden jelentős ipari tevékenység megnövekedett járműforgalommal járhat” – szögezte le a szakértő.
Az akkumulátor gyár energiafelhasználására rátérve a szakértő elmondta, hogy azt gyakran ellenérvként szokták felhozni. Elmondta, hogy a CATL-nak évi 3,3 terawattórára,
Emlékeztetett arra is, hogy egyrészt a hazai villamosenergia rendszer fejlesztése ezzel párhuzamosan fog megtörténni, például folyamatban van a Paks2 beruházás, ami 2400 megawatt karbonsemleges alaperőművi kapacitást fog a rendszernek szolgáltatni, tehát nem várható, hogy energetikai „fedezet nélkül” maradna az üzem, másrészt a CATL egy hatalmas napelemparkot is telepít az energiaigényének fedezéséhez és 2039-re klímasemlegesnek ígéri magát.
A keletkező hulladék sorsáról is beszélt Litkei Máté. Elmondta, hogy ami hulladékként keletkezik a N-Methyl-Pyrrolidon oldószer. „A Sóskúton felépülőt Dongwha Electrolyte NMP újrahasznosító üzeme az akkumulátor gyártás fenntarthatóságát segíti elő” – tette hozzá. A szakértő világossá tette, Szigetszentmiklóson a SungEel Hitech Hungary Kft. üzemében már most is lemerült lítium-ion akkumulátorokat, valamint a gyártásukból keletkezett hulladékokat dolgoznak fel. Mindazonáltal a felhasznált fémek értékes anyagok, az oldószerek, mint veszélyes hulladék megsemmisítése költséges, így a piaci folyamatok is arra ösztönöznek, hogy minél tovább technológiába tartsák ezeket. Litkei úgy látja, az uniós direktívák egyébként ebbe az irányba mutatnak, hiszen a kiterjesztett gyártói felelősség értelmében
Leszögezte: „Egész konkrét célértékek lettek kitűzve ezen a területen: a begyűjtési célok 2023-ra 45%-ban, 2027-re 63%-ban és 2030-ra 73%-ban vannak meghatározva. 2025-től a lítium-ion akkumulátorok tömegének 65%-át, 2030-tól pedig 70%-át újra kell hasznosítani”. Elmondta azt is, hogy
lítium-, kobalt-, réz-, nikkel- és ólomtartalmára is. Például a lítium előírt újrahasznosítási aránya 2026 és 2030 között 35-ről 70%-ra emelkedik.
Az akkumulátor gyár vízkészletre gyakorolt lehetséges hatásairól Litkei elmondta, hogy Debrecenben a napi kitermelhető vízmennyiség 75 ezer köbméter (ennyi érkezik a rétegvizekhez), a Keleti-főcsatorna felől pedig 30 ezer köbméter érkezik. Hozzátette: A város napi vízigénye 40 ezer köbméter, a csúcs vízigénye pedig 60 ezer köbméter, a CATL napi vízigénye pedig mindhárom ütem megépülése után 20 ezer köbméter lesz naponta, melynek 85 százalékát nem ivóvízzel, hanem tisztított szennyvízzel, szürkevízzel elégítenék ki. „Vagyis a valós vízigén 3000-3500 m3/nap lesz” – fogalmazott.
A szakértő szerint tehát egyértelműen kijelenthető, hogy rendelkezésre áll elegendő víz, a gyár az ipari park 25 ezer m3-es vízkvótájának is csak egy töredékét használja fel. A Klímapolitikai Intézet igazgatója úgy véli, hogy a jogszabályi előírások betartása mellett nem kell tartani attól, hogy az üzem elszennyezné az ivóvízkészleteket.
***
Nyitókép: Mátrai Dávid
Novemberben az ipari termelés 2,9 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és havi szinten is 1,6 százalékos visszaesést mutatott. A lassulás fő oka a gyenge külső kereslet, miközben a belső fogyasztás is csak fokozatosan élénkül. Az építőipari projektek és az új nagyberuházások azonban hamarosan lendületet adhatnak az iparnak.
A Mathias Corvinus Collegium történelmi helyszínen várja a tanulni vágyó fiatalokat.
Kevés annyira félrevezető mutató van egy ország jólétének mérésére, mint az átlagbér. Az indikátor komoly hibája az oka, hogy Románia sok tekintetben mintaországnak tűnhet. Sebestyén Géza írása.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Tóth Eszter szerint hirtelen felindulásból született döntésük és cselekedetük nem volt helyénvaló, és mélyen bánják, hogy a pályán próbáltak meg hangot adni az általuk kilátástalannak érzett helyzetüknek.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
